Mars szelet a hűtőből

Szóval elkészült, nagyon finom lett, azt hiszem a történetét már nagyjából ismeritek: előkészítendő krém, meglepetés munkabeosztás bla... azért ahhoz képest minden nagyon szuper lett. Mit is írhatnék még róla? Igazság szerint a Dr. Oetker oldaláról loptam a recit. Nem egy gazdálkodj okosan süteménynek nézett ki, de aztán jöttem én és legazdálkodtam belőle néhány hozzávalót, pl. ott az étkezési keményítő: minek az? hova kell azt tenni? hol lehet azt venni? és hogy van angolul? Mivel egyikre sem tudtam a választ, így ez kimaradt, valamint elhagytam a puncs cukormázat is, melytől tényleg vörös kinézete lett volna ínycsiklandozó süteményemnek, de mivel csak és kizárólag esztétikai célokat szolgált volna, valamit töményebbé tette volna az amúgy sem egy bárányfelhő könnyedségű mars szelkómat, így "delete" lett a veszte. Osztom a képeket és a hozzávalókat. Sok millió Marsos ragacsos puszi :)
Ja majd elfelejtettem a csodálatos hozzávalóbeszerzésem story-ját. Az úgy volt hogy megvettem mindent a boltban, szépen, ügyesen (csak 4 órámba tellett mire a habfixálót megtaláltam a nagy tesco-ban), aztán ahelyett hogy hazahoztam volna betettem az öltözőbe (mert a fix miatt nem maradt idő). Azt tudni kell hogy az öltözőbe manapság hűtőfajtafokok röpdécselnek, azt úgy értem hogy 5°C (nem túloztam) és azért ez igazán nagy megnyugvást jelentett a számomra hogy míg én dolgozom a tejszínem nem poshad világba, a lényeg nem is ez, hanem az hogy mikor hazafelé tartottam elkapott egy eszméletlen vihar, széllel meg pofazacskóba csapkodó esővel fűszerezve, esernyő nélkül természetesen és papírzacskóval a kezemben. Még egyszer mondom: ESŐ + PAPÍR. Hát megyek hazafelé halálra rémülve, mert kb a pokol bugyraiban éreztem magam (bár ott meleg van) várva mikor csap a pofámba az orkán egy műanyag asztalt, egyszercsak veszem észre hogy puffan valami, a sok zaj között alig szűrtem ki, de egyértelmű PUFF volt és szatyrom is jóval könnyebb lett (de azért még mentem vagy 10 métert mire ráeszméltem hogy MIAPICSA????) hátranézek, hát nem ott ázik a földön egy doboz tejszín? a papírzacsimom orbitális lyuk tátong, valalmint úgy néz ki mintha egy hétig áztatták volna. Visszamegyek felkapom az "értéket", kinevetem magam a tomboló viharban (remélem senki nem látott) aztán amerikaiasan ölembe veszem a szatyrot hogy több dolog ne hulljon ki belőle, emiatt a kabátom másnapra tiszta merő adta vizespapírfoszlány volt. Mondanom sem kell úgy értem haza mint egy ázott varjú nagyszatyorral, kistáskával. :) Kalandos..... De többet ilyet nem kérek köszönöm szépen!

MARS SZELET

Hozzávalók

• 30 g lágy margarin
• 3 db tojás
• 125 g porcukor
• vaníliás cukor
• 15 g kakópor
• 125 g liszt
• 2 tk. sütőpor

Krém:

• 250 g mars csoki
• 400 ml tejszín
• vaníliás cukor
• 2 tasak habfixáló

Elk.: A tejszínt felfőzöm beleolvasztom a csokikákat és hagyom kihűlni, majd egy éjszakára hűtőbe szunnyasztom. Másnap kisütöm a piskótát egy tepsiben, előbb a nedves hozzávalókat kutyulom egybe majd hozzáadom a szárazakat is. Széltében 3 részre vágom és félreteszem. A krémet miközben kézi habverővel jó habosbabosra verem beleszórom a habfixálót és megtöltöm a tésztát. Ez úgy fog kinézni (mint ahogyan a kép is mutatja) piskóta-hab-piskóta-hab-piskóta-sokhab mindenhova.

Köszönöm a segítséget a boltosoknak, akik kirakták az árut, Mónikának aki megtanított hogyan kezeljem a sütőt és a munkatársaimnak akik inspirálóan hatnak rám! 

expedition lefújva ....

Mars dolgozni! Azt hiszem a mai napomnak leginkább ez lehetne a jelszava, mintsem a marsos csokis sütöde... kár érte, bár homlokomon duzzadó ereimre gyógyírnek számít hogy a krém még tegnap elkészült és a hűtőben pihen, nem kér enni, kis helyet foglal és nyugalomban várakozik... ugyanis az történt, hogy bementem ma dolgozni csupán 12-14 óráig, elmentünk ebédelni valamit pénzt elverni (ami manapság így karácsony tájékán egész jól megy nekem) szóval miután az utolsó fityingem is odaadtam valami értelmetlen dologért cserébe gondoltam hát egyet (mint utóbb kiderült rosszul) "bemegyek még megnézem a beosztásom"- aha meglát a főnök és a következő szavakat intézi mosollyal teli arcom felé: "szia Csilla, este dolgozol ugye?" Válasz: NEM! (vigyorogva, mert itt még mindig azt hittem hogy én majd otthon lógathatom a 39-es patáimat) Reakció: "és akarsz?" na erre most egy jómunkásember mit felelhetne mást mint IGEN.... szóval a mosolyom lefagyott mint a Windows. Így esett a nagy eset... bocsi.  áttolom a dolgot csütörtökre puszkó (de még az is milyen cuki tőlem hogy magyarázattal szolgálok lelkes olvasóimnak :)

 :P) küldök nektek kiskutyit!! Mosolyra fel emberek!

A holnap ígérete..

Szóval holnap VÖRÖS BOLYGÓ!!! Igen igen, pontosan. Remélem mindenkinek a MARS csoki ugrott be legelőször (hát nekem nem, inkább egy Űrhajós akciófilm.... na de ez én vagyok) mert holnap azzal brillírozok. :)

Hol ropog a grillázs?

Drága nem létező blogolvasóim (tisztelet a kivételnek) megbocsátás után epekedem.... Nincs mentségem arra hogy sütemény nélkül hagytalak benneteket, biztos teljesen ki voltatok borulva és mindennap körmöt rágva kattintottatok blogom linkjére, titkon remélve hogy "na hátha lesz újabb recept, újabb hülye felvezetőszöveg". Sajnálom, ez a karácsonyi időszak teljesen bezsongatott és alig volt időm tojástfelütni is. Azt hiszem anya büszke lett volna rám ha látta volna hogy ma is hogyan készítettem el eme csodás tortát melynek becsületes nevét még nem találtam ki, talán lehetne : Nutelláscappuccinogrilázs.... ebbe minden benne van de túl hosszú, akkor talán elég lesz a Nuteccino :) rövid lényegretörő. :) Szóval ott tartottam, HA anya látta volna- ahogy 6 tojás felütése és szétválasztása között a vállamon egyensúlyozom a telefonom, miközben a gondolataim a karácsonyi ajándékok körül forognak, majd egyik kezemmel habosra keverem a tojisárgákat, másikkal pedig  már félig a mosogatóban lógok habos szivaccsal és takarítom a szutykot magam után- óó ha anya ezt megkukucskálhatta volna, biztos tapsikolt volna örömében milyen ügyes kislánya van. De nem látta, szóval: ANYA! Ilyen ügyes vagyok, hogy osztódásra bírom kezeimet és 3 dologra figyelek eredményesen! Szeretlek! :D
Szeretném prezentálni a receptet, de előtte még megemlítem, NEM kóstoltam, pedig iszonyat nyami, adtam a többieknek, a visszajelzések szerint nagyon hmmmm és finom és "ezt tejjel kell enni" azt hiszem ennyi. Az adag 3-4 személyes, függ életkortól, nemtől, vércukorszinttől.

Nuteccino

Piskóta:

• 6 tojás
• 7 ek. cukor
• 6 púpos ek. liszt
• 1 cs. vaníliáscukor
• 1 cs. sütőpor
• 1 (kis) csomag cappuccino por

Töltelék:

• Nutella (ízlés szerint)
• dió+ 2 ek cukor

Elkészítés: A tojásokat szétválasztjuk, a sárgákat kikeverjük 6 ek cukorral és a kávéporral, majd a sütőporral összeforgatott lisztet is hozzáadjuk és jól összekutyuljuk. Felverjük a tojifehérjéket (én mindig adok hozzá 1-2 csipet sót,.így keményebb lesz [elvileg]) és szép lassan hozzáadagoljuk a cukros tojáshoz, lassan forgatjuk bele hogy ne törjön össze a kemény munkával felvert hab. '190-200 °C-os sütőbe toljuk (én tortaformába tettem, de mindenki úgy csinálja ahogy szereti). Nem nyitogatjuk az ajtót puszta kíváncsiságból mert azt csakis a piskótánk bánja, 20 percig magára hagyjuk és közben hajatmosunk, körmötlakkozunk vagy pletykalapot olvasgatunk. Villapróbával megháborgatjuk és ha megsült kivesszük, amíg hűlni hagyjuk elkészíthetjük a grillázst ami dióból és karamellből áll. Megolvasztunk 2 ek kristálycukrot és hozzáadjuk a durvára vágott diónkat, megforgatjuk benne és kiöntjük egy tányérra hagy szilárduljon meg, ha ez kész szépen összetörjük vagy késsel durvább darabokra nyiszáljuk. A kihűlt piskótát kétfelé vágjuk és egyik oldalát megkenjük nutellával, majd rá potyogtatjuk a grillázsunkat is és visszahelyezzük a piskóta fedelét.
Jó szórakozást!