Mars szelet a hűtőből

Szóval elkészült, nagyon finom lett, azt hiszem a történetét már nagyjából ismeritek: előkészítendő krém, meglepetés munkabeosztás bla... azért ahhoz képest minden nagyon szuper lett. Mit is írhatnék még róla? Igazság szerint a Dr. Oetker oldaláról loptam a recit. Nem egy gazdálkodj okosan süteménynek nézett ki, de aztán jöttem én és legazdálkodtam belőle néhány hozzávalót, pl. ott az étkezési keményítő: minek az? hova kell azt tenni? hol lehet azt venni? és hogy van angolul? Mivel egyikre sem tudtam a választ, így ez kimaradt, valamint elhagytam a puncs cukormázat is, melytől tényleg vörös kinézete lett volna ínycsiklandozó süteményemnek, de mivel csak és kizárólag esztétikai célokat szolgált volna, valamit töményebbé tette volna az amúgy sem egy bárányfelhő könnyedségű mars szelkómat, így "delete" lett a veszte. Osztom a képeket és a hozzávalókat. Sok millió Marsos ragacsos puszi :)
Ja majd elfelejtettem a csodálatos hozzávalóbeszerzésem story-ját. Az úgy volt hogy megvettem mindent a boltban, szépen, ügyesen (csak 4 órámba tellett mire a habfixálót megtaláltam a nagy tesco-ban), aztán ahelyett hogy hazahoztam volna betettem az öltözőbe (mert a fix miatt nem maradt idő). Azt tudni kell hogy az öltözőbe manapság hűtőfajtafokok röpdécselnek, azt úgy értem hogy 5°C (nem túloztam) és azért ez igazán nagy megnyugvást jelentett a számomra hogy míg én dolgozom a tejszínem nem poshad világba, a lényeg nem is ez, hanem az hogy mikor hazafelé tartottam elkapott egy eszméletlen vihar, széllel meg pofazacskóba csapkodó esővel fűszerezve, esernyő nélkül természetesen és papírzacskóval a kezemben. Még egyszer mondom: ESŐ + PAPÍR. Hát megyek hazafelé halálra rémülve, mert kb a pokol bugyraiban éreztem magam (bár ott meleg van) várva mikor csap a pofámba az orkán egy műanyag asztalt, egyszercsak veszem észre hogy puffan valami, a sok zaj között alig szűrtem ki, de egyértelmű PUFF volt és szatyrom is jóval könnyebb lett (de azért még mentem vagy 10 métert mire ráeszméltem hogy MIAPICSA????) hátranézek, hát nem ott ázik a földön egy doboz tejszín? a papírzacsimom orbitális lyuk tátong, valalmint úgy néz ki mintha egy hétig áztatták volna. Visszamegyek felkapom az "értéket", kinevetem magam a tomboló viharban (remélem senki nem látott) aztán amerikaiasan ölembe veszem a szatyrot hogy több dolog ne hulljon ki belőle, emiatt a kabátom másnapra tiszta merő adta vizespapírfoszlány volt. Mondanom sem kell úgy értem haza mint egy ázott varjú nagyszatyorral, kistáskával. :) Kalandos..... De többet ilyet nem kérek köszönöm szépen!

MARS SZELET

Hozzávalók

• 30 g lágy margarin
• 3 db tojás
• 125 g porcukor
• vaníliás cukor
• 15 g kakópor
• 125 g liszt
• 2 tk. sütőpor

Krém:

• 250 g mars csoki
• 400 ml tejszín
• vaníliás cukor
• 2 tasak habfixáló

Elk.: A tejszínt felfőzöm beleolvasztom a csokikákat és hagyom kihűlni, majd egy éjszakára hűtőbe szunnyasztom. Másnap kisütöm a piskótát egy tepsiben, előbb a nedves hozzávalókat kutyulom egybe majd hozzáadom a szárazakat is. Széltében 3 részre vágom és félreteszem. A krémet miközben kézi habverővel jó habosbabosra verem beleszórom a habfixálót és megtöltöm a tésztát. Ez úgy fog kinézni (mint ahogyan a kép is mutatja) piskóta-hab-piskóta-hab-piskóta-sokhab mindenhova.

Köszönöm a segítséget a boltosoknak, akik kirakták az árut, Mónikának aki megtanított hogyan kezeljem a sütőt és a munkatársaimnak akik inspirálóan hatnak rám! 

expedition lefújva ....

Mars dolgozni! Azt hiszem a mai napomnak leginkább ez lehetne a jelszava, mintsem a marsos csokis sütöde... kár érte, bár homlokomon duzzadó ereimre gyógyírnek számít hogy a krém még tegnap elkészült és a hűtőben pihen, nem kér enni, kis helyet foglal és nyugalomban várakozik... ugyanis az történt, hogy bementem ma dolgozni csupán 12-14 óráig, elmentünk ebédelni valamit pénzt elverni (ami manapság így karácsony tájékán egész jól megy nekem) szóval miután az utolsó fityingem is odaadtam valami értelmetlen dologért cserébe gondoltam hát egyet (mint utóbb kiderült rosszul) "bemegyek még megnézem a beosztásom"- aha meglát a főnök és a következő szavakat intézi mosollyal teli arcom felé: "szia Csilla, este dolgozol ugye?" Válasz: NEM! (vigyorogva, mert itt még mindig azt hittem hogy én majd otthon lógathatom a 39-es patáimat) Reakció: "és akarsz?" na erre most egy jómunkásember mit felelhetne mást mint IGEN.... szóval a mosolyom lefagyott mint a Windows. Így esett a nagy eset... bocsi.  áttolom a dolgot csütörtökre puszkó (de még az is milyen cuki tőlem hogy magyarázattal szolgálok lelkes olvasóimnak :)

 :P) küldök nektek kiskutyit!! Mosolyra fel emberek!

A holnap ígérete..

Szóval holnap VÖRÖS BOLYGÓ!!! Igen igen, pontosan. Remélem mindenkinek a MARS csoki ugrott be legelőször (hát nekem nem, inkább egy Űrhajós akciófilm.... na de ez én vagyok) mert holnap azzal brillírozok. :)

Hol ropog a grillázs?

Drága nem létező blogolvasóim (tisztelet a kivételnek) megbocsátás után epekedem.... Nincs mentségem arra hogy sütemény nélkül hagytalak benneteket, biztos teljesen ki voltatok borulva és mindennap körmöt rágva kattintottatok blogom linkjére, titkon remélve hogy "na hátha lesz újabb recept, újabb hülye felvezetőszöveg". Sajnálom, ez a karácsonyi időszak teljesen bezsongatott és alig volt időm tojástfelütni is. Azt hiszem anya büszke lett volna rám ha látta volna hogy ma is hogyan készítettem el eme csodás tortát melynek becsületes nevét még nem találtam ki, talán lehetne : Nutelláscappuccinogrilázs.... ebbe minden benne van de túl hosszú, akkor talán elég lesz a Nuteccino :) rövid lényegretörő. :) Szóval ott tartottam, HA anya látta volna- ahogy 6 tojás felütése és szétválasztása között a vállamon egyensúlyozom a telefonom, miközben a gondolataim a karácsonyi ajándékok körül forognak, majd egyik kezemmel habosra keverem a tojisárgákat, másikkal pedig  már félig a mosogatóban lógok habos szivaccsal és takarítom a szutykot magam után- óó ha anya ezt megkukucskálhatta volna, biztos tapsikolt volna örömében milyen ügyes kislánya van. De nem látta, szóval: ANYA! Ilyen ügyes vagyok, hogy osztódásra bírom kezeimet és 3 dologra figyelek eredményesen! Szeretlek! :D
Szeretném prezentálni a receptet, de előtte még megemlítem, NEM kóstoltam, pedig iszonyat nyami, adtam a többieknek, a visszajelzések szerint nagyon hmmmm és finom és "ezt tejjel kell enni" azt hiszem ennyi. Az adag 3-4 személyes, függ életkortól, nemtől, vércukorszinttől.

Nuteccino

Piskóta:

• 6 tojás
• 7 ek. cukor
• 6 púpos ek. liszt
• 1 cs. vaníliáscukor
• 1 cs. sütőpor
• 1 (kis) csomag cappuccino por

Töltelék:

• Nutella (ízlés szerint)
• dió+ 2 ek cukor

Elkészítés: A tojásokat szétválasztjuk, a sárgákat kikeverjük 6 ek cukorral és a kávéporral, majd a sütőporral összeforgatott lisztet is hozzáadjuk és jól összekutyuljuk. Felverjük a tojifehérjéket (én mindig adok hozzá 1-2 csipet sót,.így keményebb lesz [elvileg]) és szép lassan hozzáadagoljuk a cukros tojáshoz, lassan forgatjuk bele hogy ne törjön össze a kemény munkával felvert hab. '190-200 °C-os sütőbe toljuk (én tortaformába tettem, de mindenki úgy csinálja ahogy szereti). Nem nyitogatjuk az ajtót puszta kíváncsiságból mert azt csakis a piskótánk bánja, 20 percig magára hagyjuk és közben hajatmosunk, körmötlakkozunk vagy pletykalapot olvasgatunk. Villapróbával megháborgatjuk és ha megsült kivesszük, amíg hűlni hagyjuk elkészíthetjük a grillázst ami dióból és karamellből áll. Megolvasztunk 2 ek kristálycukrot és hozzáadjuk a durvára vágott diónkat, megforgatjuk benne és kiöntjük egy tányérra hagy szilárduljon meg, ha ez kész szépen összetörjük vagy késsel durvább darabokra nyiszáljuk. A kihűlt piskótát kétfelé vágjuk és egyik oldalát megkenjük nutellával, majd rá potyogtatjuk a grillázsunkat is és visszahelyezzük a piskóta fedelét.
Jó szórakozást!

1* egy évben..

Ma van 27. Hogy miért jeles ez a nap? Ma van a véradók napja, ma született Laura del Sol spanyol flamenco táncosnő (na ennek utána kellett keresnem), ezen a napon alapították a Nobel díjat és november 27-én mutatták be a híres Kabos féle humorözönt Hyppolit a lakáj címen. Ja és persze ma van a születésnapom, ezek szerint Laurával simán lenne közös témánk a flamencón kívül. Sajnálom de ma nem sütöttem egyebet csak egy ázott kenyeret, mert töltelék szolgált ünnepi fogás gyanánt, plusz a gezemuza levest ki ne hagyjam a sorból. Szóval a mai menü:

• Májgaluska leves eltúlozva (sárgarépa, fehérrépa, hagyma, krumpli, gomba, karfiol, karalábé, paradicsom, petrezselyemzöld, só, bors, paprika, májgaluska sietősen ízesen szaggatva)
•  Gombás májas lappancsok "maradék" módra (hagyma, tojás, petrezselyemzöld, gomba, máj, száraz zsömle, só bors, paprika)

Finom lett (a levesből nem ettem csak némi kóstolót, az orrom dugig lett az illatokkal). Vittem Zolinak is de közölte hogy ő épp egy fél órája tömött be egy egész pizzát, hörögtem egyet majd kijelentettem hogy nem hozok neki többet semmit. Már ez egész pizza is önmagában felháborító, na de ez az időintervallum.... :(
Szóval azt kell hogy mondjam egész jól telt a napom, bár hiányzik az otthoni kis kopott szék (ami végülis nem látszik viseltesnek mert átkárpitoztam, uh egész frankón néz ki..na az a szék hiányzik és a konyha meg az hogy ott legyünk mindahányan... az is nagyon hiányzik.) Nagy puszit külök mindenkinek.
UI.: Fotó nincs mert Gezemuzamájleves nem igazán fotogén a tőti meg már elfogyott....

Az Oroszok krémje...

Hol volt hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl ahol az angolok sírba tesznek a kész műanyagízű tesco-s tortájukkal, volt nekem egy exlakótársam akit nagyon kedvelek és bár a tőlem származó "papamaci" becenévnek nem nagyon örül de nincs mit tenni, nekem ő már a papamaci kategóriában van (nem sokan tartoznak bele, jobbanmondva még egy ember, egy nagydarab kidobó a diszkóból). Szóval az exlakótársam akit nevezzük ezután Papamacinak, 31. születésnapja volt. Gondoltam hát egyet-kettőt, mely így zajlott a fejemben: "Óóó ba*us most lesz a szülinapja, még jó hogy a facebook emlékeztetett, mit vegyek neki? Mit szeret csinálni? Inni. Papamaci mindig sokat iszik, de én nem veszek neki alkohólikát, megóvom a máját, bár annak szerintem..... Sütök neki tortát, neeeee most jut eszembe Papamaci cukrász :( awww, ..... múltkor is leszólt-"finom csak legközelebb több tejet tegyél a piskótába mert ez túl száraz"- mi lesz ha túl édes, sós, hajszálas, színtelen, máztalan lesz? Don't give up Csicsi! Oroszkrém lesz el van döntve! És emiatt nem romlik a mája
sem csak a cukorját nyomja fel :P" Bár a meglepetés összekotyvasztása közben némi nehézségekbe ütköztem, ott volt példának okáért az idő, ha összevetjük a sülési és hűlési időt elosztjuk a páratartalommal és hozzáadjuk a hűtőbendermedés óráinak számát amiből kivonjuk a frizsiderajtó nyitogatásainak átlagos gyakoriságának összegét, legvégül gyököt vonunk.... aztán ott volt az alsó szomszéd aki múltkor sűrű fucking-ozás közepette közölte velünk hogy fogjuk be a pofánkat, valamint a helyhiány, ami miatt fél óriáig guggoltunk Moncsival a hütő előtt hogy minden bent legyen és még a tortának is legyen egy légypiszoknyi hely. Na tessék, így kezdjen bele az ember.
De megoldottam, hihetetlen és felülmúlhatatlan tehetségemnek, kitartásomnak valamint el nem múló optimizmusomnak köszönhetően. A fotókért előre is elnézést kérek, épp le tudtam még kapni sunyiba, mert ahogy Papamaci az első bemetszést ejtette meg rajta, mindenki rányomult mint a sáskahad, én meg csak csillogó szemmel néztem a habos szájszéleket és az üres tányérkákat.

Happy 31.

 Hozzávalók:

• 6 tojásból pikóta
• 1 csomag vanília puding
• 4 dl tej
• 4 ek cukor
• 600 ml tejszín
• 10 dkg mazsola
• vanília aroma
• rumaroma 
• 1 cs zselatin
• kevés fahéj

Elkészítés: megfőzzük a pudingot a 4 dl tejjel plusz a 4 ek cukorral, hagyjuk kihűlni aztán hozzáadjuk az előre beáztatott lecsöpögtetett mazsit és a löttyenetnyi  rumaromát. Kisütjük a piskótát és hagyjuk azt is hűlni, felverjük a tejszínhabot (vigyázva a szomszédok lelki egyensúlyára, csendháborítási határokat nem átlépve habverőzzünk. FONTOS!) Ha kihűlt a piskóta, akkor (valahogy, én sokat bénáztam és hajattépve sóhajtoztam) 3 felé vágjuk a tésztát. Összekeverjük a 2 féle krémet és a zselatint fél deci vízben való melegítés után beleforgatjuk. Megtöltjük a tésztát, úgy hogy hagyunk plusz krémet a bekenéshez és az esetleges nyalakodáshoz, én a befedőkrémből kiettem a mazsolát mert véleményem szerint az nem mutat jól a torta felületén, olyan mintha odapottyantott volna egy nyuszika. Sok szerencsét, ja és mindenki el volt tőle ájuldozva. :D

Bele a batyuba

Visszatértem és batyut sütöttem nem egy nagy was ist das volt a művelet, elmagyarázom hogy miért. Itt ahol én élek az emberek annyira buták és lusták és legfőképp dagadtak mint egy cséplőgép, mert állandóan kész ételeket fogyasztanak mi köztudottan nem a legjobb zsírégetés szempontjából, a lényeg az hogy itt még a rántotthús is előre van panírozva valami csudaízes és 5 évig ropogós morzsába és a tészta is előre össze van gyúrva ami önmagában is botránkoztató de ha még azt is hozzáteszem hogy méretre van vágva és kinyújtott állapotában van felcsavarva. Teljesen felháborító ez a tésztás mizéria, de azért megvettem, nehogy már én ne tartozzak bele a lustulás és hízásba igyekvők kategóriájába. Egyébként  a párom evett belőle és még egy pár barátunk felfedezte különleges tésztám és töltelékem ízvilágát. A reakciók a következők lettek:

1. Ezt gyártani kéne Szívem! Úristen! (Zoli)
2. Ne mondj semmit csak nyomd a barátnők kezébe a receptet! (Dávid)
3. Ha Csillával szakítanátok akkor nekem szólj először! (Bálint)

Muhaha... én hóódítok a batyummal! Na de mi van benne?

• 1 fej lila hagyma
• Csirkemell (1 db csirkének a melle)
• 2 marék Zöldség mix (kukorica, borsó, répa)
• egy kis füstölt sajt
• paprika, bors, lestyán, bazsalikom, só
• Kész leveles tészta
• szezámmag a tetejére

(elméletileg és gyakorlatilag bármivel meg lehet tölteni, hússal, túróval, gombával, krumplis tőtivel....)

A hagymát lepirítjuk a csirkemellel, befűszerezzük a kifehéredett melleket, kevés vizet löttyintünk rájuk majd lefedjük és készre pároljuk, a zöldség mixet megfőzzük és ha kész a hús akkor összekeverjük vele. A tésztát felszabdaljuk és rákockázunk füstölt sajtlit majd megpakoljuk a tőtivel és batyuba hajtogatjuk, nagyon kis cukorborsók lesznek, én lekentem tojással és megszórtam szezámmaggal is betoltam a sütőbe 180°C-ra és kb 20-30 percig sütjük, olyan nyamihami lesz belőle hogy aki megcsinálja annak a férfiak megcsókolják majd segglenyomatát a székpuffján. :D Jó étvágyikát!

Fahéjas marcipános kalács"ka"

Visszatértem saját szerzeménnyel és most még boltba sem kellett mennem. Ma próbáltam rendet tenni a kajás szekrényben, Kipakoltam, ide-oda tologattam a felbontott, 6* átcsomagolt, megmaradt alapanyagokat, egyszer aztán megelégeltem és gondolkozóba estem: Mi lenne ha kalácsot sütnék és töltelék gyanánt beleborítanám a maradékokat. Na ezen a fenomenális ötleten felbuzdulva megszületett ez a csoda :) Én már le is ellenőriztem, minőségileg és mennyiségileg is nagyon rendben van, kíváncsian várom kedvesem reakcióját is mikor este hazatér a munkából. Egyébként még azt el kell mondanom hogy ez a legeslegfinomabb, legpuhább és legcsábítóbb kalácstészta amit valaha is kóstoltam (életemben nem kevés kalácsot ettem már, hol nagyitól származót, hol anya próbálkozásainak eredményét). Ezt a receptet én 2 * is leírtam arra az esetre ha az egyik elveszne. :)

Hozzávalók a tésztához:

Marcipó :)

• 60 dkg liszt
• 3 ek. cukor 
• 3 dl tej
• 5 dkg élesztő
• 1 mk só
• 2 ek. olvasztott vaj
• 3 tojássárgája

Hozzávalók a kétfajta töltelékhez:

1.  2 öklömnyi marcipán, darált mandula kis porcukorral keverve
2. 5 dkg-nyi vaj sok fahéj és természetesen porcukor (egy kis vaniliaaromával is megbolondíthatjuk)

A cukros tejben felfuttatjuk az élesztőt, hozzáadjuk az olvasztott vajat a sót a tojásokat majd a lisztet és 5 percig dagasztjuk a tésztát. Ha ez meg van akkor 1 óráig magára hagyjuk letakarva, mondjuk én ott ültem mellette de látszólag jól esett neki a jelenlétem mert óriásira felducult. 2 felé szedjük majd kinyujtjuk lisztezett deszkán. A marcipánt is jó vékonyra nyujtogatjuk, lehetőleg 1-1,5 cm re és rászórjuk a cukros daráltmandulát, feltekerjük és kinyujtjuk a másik adag tésztánkat is. Megolvasztjuk a vajat teszünk bele jó sok fahéjat és izlés szerint porcukrot, alaposan összekutyuljuk majd megkenjük vele a tésztát (mindenhova jusson!) ezt is fel göngyölítjük és megpróbáljuk óvatosan összefonni (ilyen kettes szerű szefós fonással, ráhajtom, ráhajtom, ééss ráhajtom). Előmelegített sütőbe toljuk és 25-35 percig sütjük, jajj majd elfelejtem a sütőbetolás előtt lekenjük a tetejét egy tojás sárgájával. Sok sikert! A siker garantált!

Ripszropszropi

A következő receptben semmifajta részem nem vettem ki, nem mértem lisztet, vagy nem sodortam nyujtottam ahogy tőlem megszokott, sőt még egy darabka élesztőt se morzsoltam össze.
Ahogyan valamelyik nap kinyitom  hűtőt nagy csodáaltomra találok benne 2 darab épp natúr joghurtot, na mármost egy ötlet gyulladt fel kis villanykörteként agyamban, miszerint: "aaaaaanyaaaa natúrt vett, basszus biztos eltévesztette....nem baj megeszem én így is, nem megy kárba, majd keverek bele mézet..." Egy ideig nem kérdeztem rá mert igazából nem akartam rádöbbenteni édesanyámat a véletlenszerű hibára, de aztán (5 perc múlva) én csak lenatúroztam a kezemben lévő kis doboz tartalmát, erre a közelben lévő testvérem felkapja a fejét:" abból grissinit akartam sütni!" Én: "hogymicsi? Na jóvan már csak egy joghurt van meg, bocsi". Mimikai ráncaim kisimultak, szívem egyenletes ritmusban vert tovább mikor közölte az igen fontos információt hogy neki csak egy darab kell. :D
Teljes inaktivitás lett úrrá rajtam mikor kedves testvérem kijelentette, hogy ő Grissinit fog sütni. Leültem és végignéztem ahogy begyúrja, nyúzza húzza püföli a síkálóval (egyes helyeken nem ismert kifejezés így leegyszerűsítem sodrófára). Megsütötte és én nekiestem, azt hiszem nem mondok hülyeséget ha kijelentem: úgy faltam mint aki 3 napja nem látott ennivalót. Egy ropi a számban másik 4 a kezeimben gondosan és egyenlően elosztva. Úgy hogy én most csak az író vagyok. :) Guten appetit!

Zöldfűszeres hami

• 50 dkg búzaliszt
• 1 kocka/ tasak élesztő
• 1 tk só
• 1 tk porcukor
• 1,25 dl natúr joghurt
• 2 tk zöldfűszer-keverék (pl. bazsalikom, oregánó, lestyán, metélőhagyma...)
• 1 dl olívaolaj
• 1,5 dl langyos víz

Az élesztőt felfuttatjuk a langyos vízben. A lisztben elkeverjük az élesztőt, majd a többi hozzávalót is, és sima tésztává gyúrjuk. Meleg helyen kelesztjük, míg megnő (20-30 perc). A tésztát átgyúrjuk, majd vékony rudacskákat sodrunk belőle, olyan vastagra és hosszúra, amilyet szeretnénk (a vastagabbak kicsit jobban megnőnek a sütés alatt, a vékonyabbaknál ez nem annyira feltűnő). Ha nem szeretnénk kézzel sodorni, akkor kinyújthatjuk, és vékonyan csíkozzuk fel. A sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, majd ott további 20 percet kelesztjük.  Előmelegített sütőben 10-15 percig sütjük. 

Soha többé képviselőfánk!

Avagy mit kell tennünk ha a puffadásra hajthatatlan fánkjaink diétába fognak a sütőben. Nos először is hát ellustultam, a másik meg az hogy tudom hogy nem írtam de most már itt vagyok és kisregénnyel boldogítom talán egyetlen Blogolvasóm Drága személyét (azaz a testvéremet, aki inspirál és akit több okból kifolyólag is szeretek, most nem kezdeném el ecsetelni, mert ez nem a családon belüli összetartás blogja). Nos én balga elrohantam a boltba beszerezni a fánk hozzávalóit, a kosárszerzésnél döbbentem rá a szörnyű valóságra, ami szerint nem tudom hogy mit kell vennem, ugyanis nem néztem meg a hozzávalók listáját, na akkor eszeveszett telefonossegítségkéréssel induló bevásárlásom eredményeképpen a kosaram megtelt: tejszínnel, málnával, tojással, vajjal és liszttel (meg eperrel de annak nem volt szerepe mert megettem). Azt mondanom sem kell hogy mindezeket hosszas gondolkodás, sorok között bolyongás kétségbeesés és szájszélrágicsálás közben tettem a kosárba mert a telefonos segélykérőmre senki nem figyelt fel. (persze mire kijöttem megrakott szatyrokkal, a táska alján eszeveszettől csörög a mobil...) Hazatértem mindent rendeltetésszerűen sütni kezdtem, mivel a kedvesem fogai már rég óta fájnak a kéviselőfánkok csupacsoda ízére így bátorkodtam beígérni neki és az összes barátomnak. Kikavartam a tésztát (természetesen dupla adagot kutyultam hogy mindenkinek jusson) sütőbe toltam őket és kacsóimat tördelve guggoltam a sütő ajtaja előtt, talán mormoltam valamiféle puffasztó imádságot is (ami nem jött be), de sajnos a fánkjaim nemhogy emelkedtek volna, inkább folytak, lapultak egymást lökdösték. Kétségbeestem, de folytattam "hátha a második adag majd...." címszóval. Aham.... el lehet felejteni.. ezeknél nincs második esély. Szóval a csodálatos kutyagumialakú fánkjaim egy része az égettség miatt, egy másik része meg az ideg miatt a kukában kötött ki, de volt egy olyan adag amit nem volt szívem beborítani... "hátha jó lesz még" címszóval félretettem és mivel a barátok kiéhezbe várták az esti fánkozást, nekem meg a szívem szakadt volna meg ha üres kézzel állítok oda és látom a szemükben a csalódást, így elloptam Moncsi (lakótársnő) tojásait és sebtiben habkönnyű piskótát kotyvasztottam (amit nem lehet elrontani) a tejszínhabokat előkaptam a hűtőből és olyan krémet rittyentettem nagyhirtelen hogy talán be is faltam volna az egészet ha nem mardosott volna az ideggörcs a kukából félig kilógó fánkok miatt.
Mindennek a lényege hogy 2 féle sütemény készült el tegnap este, mindkettőnek már csak a széle van meg :D.
Málnás kocka:
Piskótához: 6 tojás, 6 evőkanál cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 6 púpozott evőkanál liszt, 1 csomag sütőpor 1 csipet só
Elkészítés: Cukor + tojássárgák jó habosra kavarjuk. Rászórjuk a sütőporos lisztet majd felverjük a fehérjéket egy csipet sóval és azt is óvatosan beleforgatjuk a tésztába. 200 °C előmelegített sütőbe toljuk és aranybarnára sütjük ( az sütő ajtót pedig ki nem nyitjuk mert akkor összeomlik az egész piskótarendszer). 
Krém: 400-450 dl habtejszínt kemény habbá verünk ízlés szerint cukrozzuk, majd a málna szemeket (10-15) megmossuk és bele habverőzzük azt is. Ha a piskótánk kihűlt akkor rákenjük a krémet és hűtőt neki!

Képviselő fánk másképp!

Tészta: 10 dkg Rama-t 10 ek vízzel összeforralunk egy nagyobb lábasban. Beleszórunk 10 dkg liszetet és kevergetés mellett sűrűre főzzük (vigyázat, könnyen leragad). Levesszük a gázról, egyenként 4 egész tojást belekeverünk.

Sütőpapíron, távol egymástól kávéskanállal kis halmokat rakunk. Forró sütőben addig sütöm amíg feljö, utána levesszük a hőfokot és csak szárítjuk őket. (Követtem az instrukciókat mégsem sikerült így kitaláltam egy kevésbé macerás megoldást)

Néhány fánkot egy nagy tál aljára rakok, felverek egy habtejszínt kis vaníliaaromával cukorral meg miegyébbel amit belevalónak gondoltok (utalok itt mondjuk a fahéjra vagy dióra vagy kakaóporra.. .bla) Rápakolom a krémet a fánkokra majd megolvasztok egy kis üveg nutellát ( mikoróban pár mp-re) ezt is ráhalmozom a tejszínre , ujra jön egy réteg fánk majd a tetejére minden otthon fellelhető "romlott" régi csokit egybeolvasztok kevés tejjel összekavarom és ráöntöm a lapcsifánkcsikra. berakom a hűtőbe és kész.. és esszük belőle majd újra szedünk és visszarakjuk a hidegre maaaaajd 5 perc múlva ismét megkívánjuk :).

Íme a mennyei manna receptje...

Elkészült! Egy szelet már a pocakomban pihen (bár ha így folytatom a pocak paplan méretűre fog dagadni). A receptet egy angol újságban találtam, nagy szeretettel prezentálom nektek, mert ilyet tuti hogy nem találtok sehol! Még el kell mondanom hogy az adag 2,5 személyes, na igen.... függ a személyek gyomor átmérőjétől és napi cukorszintbevitelétől -az már biztos hogy én legközelebb duplázok-.

Almás mandulás álom

Hozzávalók:

• 4 kisebb alma
• 1 mk. fahéj
• 1,5 ek cukor
• 2,5 dkg margarin
• 12,5 dkg porcukor
• 15 dkg margarin
• 2 tojás
• 1 ek mandulaaroma
• 7,5 dkg darált mandula
• 8 dkg liszt
• 0,5 cs sütőpor

Elkészítés: Megolvasztjuk a 2,5 dkg vajat, hozzáadjuk a cukrot és addig hevítjük míg a kis buborékok meg nem jelennek akkor hozzáadjuk a megpucolt és felszeletelt almát és a fajéjat, majd 5-7 percig kevergetjük (karamelizáljuk). Levesszük a tűzről és hagyjuk kihűlni, közben elkészítjük a tésztát. A porcukrot és a 15 dkg margarint "habosra" (a receptkönyvekbe mindig ezzel szivatják a háziasszonyokat, mert habosra keverni a vajat meg a cukrot fizikai képtelenség, mindegy a lényeg, hogy jól összedolgozzuk őket) hozzáadjuk az egyik majd a másik tojást, újra eszeveszett kutyulás következik majd a mandulaaroma és egy kanál liszt -> kutyulás majd az őrölt mandula zuttyantása és a maradék lisztes sütőpor beledolgozása lesz soron. Egy tortaformába egyengetjük a masszát majd rápakoljuk a fahéjas vajban fürdőző almákat és 170 C° előmelegített sütőbe toljuk. 40-50 percig sütjük és megesszük az összeset, apróbb szüneteket hagyva a szeletek elfogyasztása között. ;)

Mandulafrász...

Na  kedveskéim, miután ma ismételten megjártam a boltot (úgy látszik nálam ez a kikapcsolódás: nekiütközni a fémkosarammal a kipakolt akciós árukupacoknak, kerülgetni a nénikéket, kik rendszerint szétdobálják az almákat, mert mindig a legalsó kell nekik.. ez valami különös képesség náluk: "menni nem bírok de kilós ládákat emelgetek a legpirosabb almáért"..... igazi felüdülés a rohangáló, síró, nyávogó gyerekeket nézni és elgondolkodni hogy mennyivel nyugodtabb lenne nélkülük a chips, csoki és játéksor) és hazatértem egy lejárat miatt leárazott cserepes (!) petrezselyemmel -lehet ez csak nekem furcsa, de akkor magyarázzátok már el hogy hogyan is romolhat meg egy földben tárolt gyökeres, levéllel rendelkező növény-. Bocsánat a kitérőért, ott tartottam hogy bolt, szóval vettem mandulát, csak mert olyan finom és megkívántam + találtam az újságban egy igazán finomnak tűnő tortát, melyet holnap össze is kotyvasztok! Várjátok sok szeretettel :). Jó éjszakát és édes álmokat!

Bele Minden "Vackot" Brokkolis bigyó...

Már olyan éhes vagyok hogy kigúvadnak a szemeim, de még várok egy pár percet hogy kellő hőmérsékletű legyen az ebédem, nehogy végigtűzesítsem a nyelőcsövem, vagy ami még rosszabb hólyagosra égessem a szájpadlásom (ami egyébként szokásom.... nem kellemes látvány ahogy a nyelvemmel próbálom piszkándozni a sérült részt). Szóval a minap láttam egy receptet, kellett bele édesbugonya, brokkoli, fetasajt, tojás miegyéb és persze fűszerek dögivel. Sokáig nézegettem majd rájöttem hogy kizárt hogy én ezt megcsináljam, helyette inkább összedobok egy olyan kaját amibe kell brokkoli, fetasajt, virsli, rizs...bla (ezt majd a hozzávalók pontban). Tehát nyakamba vettem a várost és bevásároltam a királyi ebédhez. Meg kell hogy említsem egész olcsón kijöttem, nem utolsó szempont ebben a csodálatos anyagi helyzetben manapság...
Hozzávalók:

• egy csomag virsli (én 10-es pakkot vettem-egyet kiloptam belőle gyomorkorgás ellen-)
• egy csomag feta sajt
• egy zacskó fagyasztott brokkoli (én vegyesen vettem karfiol, brokkoli mixet. kiválogattam a zöldet belőle, így lesz 2 személyes tálaláshoz elegendő)
• egy csomag gyorsrizs
• egy kis pohár tejföl
• 5-10 dkg trappista sajt
• 2-3 kanál olaj
• kis fej hagyma
• bors, pirospaprika, lestyán

Elkészítés: A brokkolit megfőzzük, lecsurgatjuk. A fetasajtot kockára vagdaljuk és összeforgatjuk a borkkolival. Az apróra kockázott hagymát kevés olajon üvegesre pirítjuk, majd hozzáadjuk a vékonyra karikázott virslit, még pár percig pirítgatjuk együtt őket -közben megfőzzük a rizst- és ha már látjuk hogy a virslikarikák kezdenek pirosodni megszórjuk őket borssal paprikával és lestyánnal, még egyszer átkavarássszuk és belezuttyantjuk a rizst ezután jól elkeverjük. A brokkolis fetasajtot két részre osztjuk, az egyiket egy jénai tál aljára kanalazzuk majd rápakoljuk a rizses virslit majd a brokkoli másik felét. Lekenjük tejföllel és ráreszeljük a trappista sajtot, betoljuk az előmelegített sütőbe (180-200 °C-ra) és 20-30 percig sütjük míg a sajt aranybarnára nem pirul a tetején. Pikk-pakk kész... Jó étvágyat!

Véégre megbuktultam....

A késedelem nem az én hibám! Az úgy volt hogy el akartam én kezdeni időben csak aztán jöttek a fűtéscsinálótestet javítani a szakemberek, akik közölték hogy ez bonyolult meló lesz és szét kell szedniük az egész bizgentyűt. A teljes gázfuvolatisztitás konvektorkábelcserével kombinálba egy órát vett igénybe, de rendesek voltak mert el takarítottak maguk után :). Kedveseim, itt a recept sok-sok szeretettel:

Ízes Bukta

• 50 dkg liszt
• 3 dl tej
• 2 dkg élesztő
• 1 tojás sárgája
• 2 ek cukor
• 2 csipet só
• 5 dkg olvasztott vaj
• + lekvár a tölteléknek
• + egy tojássárgája a kenéshez

 A cukrostejben felfuttatjuk az élesztőt majd összegyúrjuk a hozzávalókat. 1 óráig kelesztjük majd 4-5 cm vastagságú tésztát gyújtunk belőle, felvagdaljuk, megtöltjük kis lekvárkupacokkal és feltekerjük, hajtogatjuk, összenyomkodjuk (varrjuk, tűzzük :P) nehogy kifolyjon az "érték" belőle. Jó szorosan egymásmellé pakolásszuk a tepsiben őket (nem fognak összeveszni). Még 40 percig pihentetjük majd lekenjük a tojássárgájával és előmelegített sütőbe toljuk fél órára. Párrrárárám ezután kivesszük megesszük :) Hajrá!

Hol a buktám?

Sajnos most se recepttel se jó tanáccsal nem szolgálhatok viszont valami iszonyatosan fáj a fogam egy nagy lekváros buktára, ez nem csak pillanatnyi "fellángolás", mert már tegnap este óta kimeríthetetlen "vágyat" érzek iránta. :) Bár ez megmarad csak kósza álomnak mivel itt nincs Bukta, az a gyünyörű ízes, porcukros, aranybarna, szájbanomlós bukta.... igazából nem is tudom mit akarok kihozni ebből a buktás dologból.. Talán csak annyit hogy ezt én holnap megcsinálom-lesszamilesz alapon- http://www.nosalty.hu/recept/lekvaros-bukta-3
Holnap jelentkezem! Jóéjt és Lekvárosbuktás álmokat!

Receptre fel!

Ma ahogy felkeltem, bevallom izgultam kicsit mi vár rám ha kinyitom a hűtőt. Talán laponként zuhan ki belőle a diós emelet és persze a csúszást a krém teszi lehetővé, ami tegnap még csak-csak elég lett, hiszen a nyalakodni kívánó hercegem a tálka felé vette az irányt, amint meglátta, hogy próbálom összeeszkábálni a sütemény végleges formáját. Villámokat szóró szemem láttára sem hátrált el a krémtől, így kénytelen voltam kissé felgyorsítania a folyamatot hogy "nekem" jusson több. :)
Íme a recept:

Román Krémes 

Tészta: 

• 50 dkg liszt 
• 1 tk. szódabikrabóna
• 4 egész tojás
• 2 ek. méz
• 25 dkg porcukor
• 10 dkg darált dió

Krém:

• 25 dkg porcukor
• 25 dkg darált dió
• 1 l tejföl
• 1 tk. vaníliaaroma 

Elkészítés: a tészta hozzávalóit összegyurjuk, egy pár órára hűtőbe dobjuk, majd 5 lapot sütünk belőle. A lapok egyenkénti sülési ideje 5 perc kb., de lehet látni, ha már szép aranybarna akkor megsült. Összeállítjuk a krémet. ( nálam a tejföl elég folyósnak bizonyult így tettem bele plusz egy zselatint is= meglangyosítom gáz fölött a tejfölöket és hozzáöntöm a zselatinport, összekutyulom és hagyom kihülni). A diós cukros tejfölös masszát egy picit hűtőbe rakom. Ha kihűltek a lapok és a krém egyszerűen csak megkenem a mézes lapokat, szépen hogy mindenhova jusson. Lap-krém-lap-krém-lap-krém-lap-krém-ééés lap a tetejére. Díszíthetjük a tetőfedőlapot porcukorral (elolvad rajat), csokimázzal (tiszta mancs lesz minden) de ha simán hagyjuk akkor is isteni finom lesz, én szórtam rá egy csipet fahéjat (hogy mégis legyen rajta valami, a snasszosság elkerülése végett).
Good luck!

Köszi nagyi!

Egyszer réges-régen nagyi hozott nekünk egy nagy tálca sütit. Gyorsan kikaptam a kezéből odaviharzottam a legközelebbi asztalhoz és gondosan bontogatni kezdtem a fóliát. Nézem innen, nézem onnan...de sehogyan sem jöttem rá mifélefajta csuda lehet, ígyhát rákérdeztem. Nagyi kisebb vigyorral az arcán mondta az emeletes sütemény nevét: Román krémes. Hát én húzgáltam a szemöldököm mert a neve alapján nem igazán indult meg nyálelválasztódásom, de aztán.... :O Na lényeg a lényeg, megkóstoltam, "összeestem" majd újra ettem belőle :).

Azonnal beszereztem a receptet nagyi rongyos, vaskos, sárgulófélben lévő könyvéből. Ma elkészítettem, a hűtőben pihen, várja a holnapi felavatást. 

Megpróbálom minél hamarabb bepötyögni a receptet és mellékelni a fotográfiát. 

A sütés közben fellépő kissé sem megoldhatatlan problémák ellenére(mérleghiány, sodrófahiány nyújtódeszkahiány dió(!)hiány) úgy érzem jó lesz a végeredmény. 

30.

Bár az őrlánggal vívott kíméletlen harcomtól kifáradva (megjegyzem én lettem a vesztes és fűtés hiányában ráfagyott a zokni a lábamra) megosztom első valamire való bejegyzésem.
A recept nem a nagyitól van és nem is egy molyrágta papírosról származik, csupán az internet csodás világának és jómagam szerény tehetségének köszönhető.. :)
Jeles alkalomra kotyvasztottam össze, mégpedig a páromnál szerettem volna szülinapi meglepődőttséget előidézni. (sikerült)
Íme a 30-as torta.

Hozzávalók:

• 500 ml málnás joghurt
• 1 l habtejszín
• 2 cs. zselatin
• 2-3 cs. ostyarúd
• 2 doboz málna (ízlés szerinti adagolás)

Elkészítés:
Azt gondolom ennél egyszerűbb dolog nincs a világon. Előveszünk egy tortaformát, kirakjuk az alját ostyával. Felverjük a habtejszínt, megmossuk a gyümiket, a joghurtot kissé meglangyosítjuk és belekeverjük a zseléporokat. Összekutyuljuk a tejszínes málnás joghurtos álomkrémet. Most jön a trükk. Mivel az ostyák csak ugy nem állnak meg a tortaforma szélén és cementként használtam a krémet és egy keveset az aljára pacsmagoltam hogy beleállíthassam a fini mogyiskrémmel töltött ostyákat. (Én különboző ízű, színű rudakat vettem hogy csudajól nézzen ki a meglepim). Ha az ostyák már állnak akkor belezuttyantom a krémet, elegyengetem és a tetejét díszítem néhány málnaszemmel.
Egy éjszakára a hűtőbe dobom ééés másnap tádáám.... 
Sok sikert!

A kezdet...

A Fekete könyv című film nézése közben (amit egyébként mindenkinek ajánlok szives figyelmébe, mert iszonytatóan jó) megszületett az ötlet, ami valószínűleg most még újszerű és izgalmas de egy-két hét múlva a feledés homályába merül (reméljük nem). Szóval létrehoztam egyedi blogom, melynek alapjául szolgál mások szerint meglepő hobbi- Ünnepélyesen kijelentem: Imádok (!) sütni. -(sütni szó alatt nem a krumplis, pácoshúsos, zsírban lubickoló huscafatokra gondolok, bár az se rossz móka)
Legyen habos, krémes, egyszerű, csokis, morzsálós vagy pihentetést igénylő....odavagyok érte, egyaránt evés és készítés szempontjából is.
Igyekszem minden desszertemről képet receptet, jó tanácsokat feltölteni.